1. Mire jó az, ha valaki madárpókot tart? Jó kérdés! A madárpókok tartásával egy rendkívül érdekes állatcsoport életébe nyerhetünk bepillantást. Figyelemmel kísérhetjük, hogyan fejlődnek, táplálkoznak, szaporodnak. Miközben mellettünk éli le az életét hamar rádöbbenünk, hogy a közhiedelemmel ellentétben egy félénk, visszahúzódó állatról van szó, melynek esze ágában sincs végiggyilkolászni egy békés kisváros mit sem sejtő lakóit. A madárpókok nagyon maguknak való teremtmények, ezért nem igénylik a mindennapos foglalkozást, nem zajosak és nem is piszkítják össze a lakást. Tartásukat inkább a szobanövényekéhez lehetne hasonlítani, mint pl. az élénk, mozgalmas életet élő kisemlősökéhez. Ha biztosítjuk számukra a megfelelő életkörülményeket, évekig vagy akár évtizedekig is figyelgethetjük őket és az sem elhanyagolható tény, hogy egy szépen berendezett terrárium akár a lakás dísze is lehet. Persze szót kell ejteni azokról is, akik feltűnési viszketegségben szenvednek és azért tartanak madárpókot, hogy saját magukat "fényezzék" az ámuldozó, ijedező laikus publikum előtt. Fontos eszköze a produkciónak a kézen másztatott madárpók és a mutatvány veszélyességének kihangsúlyozása. Az esetet súlyosbítja az, ha mindez a szenzációra éhes média előtt történik és a "sztárolt" illető hamis ismereteket, féligazságokat ültet a köztudatba. 2.Kell hozzá engedély? A 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól 1. számú mellékletében közétett veszélyes állatok köre nem terjed ki a Theraphosidae család egyetlen fajára sem! A C.I.T.E.S. washingtoni egyezmény (Convention of International Trade in Endangered Species of wild Fauna and Flora) magyarul- A veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménye- II.számú melléklete ( B. oszlop / EU.) viszont vonatkozik a Brachypelma nem összes fajára, az Aphonopelma pallidumra és az Aphonopelma albicepsre. -Végrehajtási rendelete 271/2002. (XII. 20.) Korm rendelet. Az egyezményt ratifikáló országok tizenegyedik ülésén 2000. áprilisában Nairobiban indítványozták a Poecilotheria nem felvételét a II. számú mellékletbe. Tehát előfordulhat, hogy a közeljövőben a közkedvelt Poecilotheria nem is az egyezmény hatálya alá fog esni. Magyarországon elvileg az egyezmény hatálya alá eső fajok tenyészeteit be kellene jelenteni és az ezekből a tenyészetekből származó minden egyed után tenyésztői bizonylatot kellene kiállítani. Gyakorlatilag azonban az újonnan fogságban születő, az egyezmény hatálya alá eső egyedek száma olyan nagy, hogy az előírt nyilvántartásba vételi hivatalos ügymenet technikailag kivitelezhetetlen, illetve az egyezmény hatálya alá eső fajok viszonylagosan alacsony árfekvése miatt a vadbefogott egyedekkel való kereskedelem nem kifizetődő. A hazai piacon megtalálható vadon befogott C.I.T.E.S. köteles madárpókfaj előfordulása elenyésző. 3..Mit eszik? Mondhatni, tücsköt-bogarat, kígyót-békát....mindent amit le tud "gyűrni". Terráriumi tartás során leggyakoribb tápláléka az állatkereskedésekben különféle méretben árusított tücskök, sáskák, lisztkukacok, gyászbogárlárvák, de az újszülött, sőt nemritkán kifejlett egér is szerepel az étlapon. Ha olyan kedve van elfogyasztja az élőhelyére helyezett különféle húsdarabkákat is. Méhet, darazsat, fülbemászót, poloskát, imádkozósáskát lehetőleg ne adjunk a kedvencünknek. 4..Mi lesz, ha kijön? SEMMI! "Nyakon kell csípni" és vissza kell helyezni a lakóhelyére. Visszaterelgethetjük egy pálca vagy egy ecset segítségével, megfoghatjuk hálóval, de a legpraktikusabb ráborítani egy dobozt (lehetőleg átlátszót, hogy lássuk, hol tartózkodik a pókunk), majd a doboz és a pók alá egy karton vagy műanyaglapot csúsztatva vissza kell helyezni a lakóhelyére (az elengedés fordított sorrendben történik). Aki annyira fél, hogy a befogás teendőit nem meri végrehajtani, az jobban teszi, ha letesz a madárpók vásárlási szándékáról és más hobbi után néz. Ezt a tényt érdemes az állat megvásárlása előtt mérlegelni, hiszen így talán a kereskedőt leszámítva mindenki jobban jár! Azt is meg kell említeni, hogy az állat szökése mindig emberi hanyagság miatt következik be, tehát az ebből származó kellemetlenség az állat gazdájának a felelőssége. 5. Mennyire veszélyes? Tényleg halálos a mérge? A madárpókok méregmiriggyel rendelkeznek, ezért gondozásuk során elővigyázatosan kell eljárni. Ha elsajátítjuk kezelésük alapvető fogásait és betartjuk a "mindent a szemnek, semmit a kéznek" elvét , akkor nem történhet baj. Madárpók marásba az eddig dokumentált esetek alapján még senki nem halt bele, viszont a Poecilotheria, Selenocosmia, Pterinochilus, Stromatopelma, Haplopelma és a hozzájuk rendszertanilag közel álló nemek marása súlyos tüneteket okozhat és kivételes esetben veszélyt jelenthet az emberre. A marás következményei nagyban függenek a marás helyétől, a leadott méreg mennyiségétől (az utolsó táplálkozás óta eltelt idő befolyással lehet az állat által leadható méreg mennyiségére), a megmart személy egészségi állapotától, testsúlyától és méreggel szemben tanúsított egyedi érzékenységétől. Ha a megmart személynél a méreganyag hatására allergiás reakció lép fel, azonnali orvosi ellátásban kell részesíteni. A méreganyag összetételét fajonként eltérő, aminosavakból felépülő toxinok alkotják. A méreg (neurotoxin), blokkolja az ideg-izom ingerületátvivő Ca, Na, K..stb. csatornákat. A marás által okozott tünetek a marást okozó fajtól függően nagyon változatosak, az enyhe bőrpírtől a megmart testrész részleges vagy teljes bénulásáig különböző súlyosságban fordulnak elő. 6. Vettem / kaptam egy madárpókot, tudna valaki mondani valamit a tartásáról? Ennek a kérdésnek normális esetben fel sem szabadna merülni. Rendszeresen előfordul, hogy az elkapkodott beszerzés után otthon derül ki, hogy a madárpók számára nem tudják biztosítani a megfelelő tartási, takarmányozási feltételeket. Természetesen a szakszerűtlen tartásnak az állat issza meg a levét. Ilyen esetben az már csak a szerencsének, illetve a kereskedő lelkiismeretességének köszönhető, ha az elkapkodott vétel tárgya nem az 5. pontban említett nemek valamelyikéből kerül ki. Mielőtt bármilyen állatot beszereznénk, nem árt a következő sorrendet szem előtt tartani: 1. SZAKIRODALOM TANULMÁNYOZÁSA 2.AZ ÁLLAT IGÉNYEINEK LEGMEGFELELŐBB FÉRŐHELY ÉS TARTÁSI KÖRÜLMÉNY MEGTEREMTÉSE 3. A SZAKISMERET BIRTOKÁBAN AZ ÁLLAT BESZERZÉSE. Mindez a legmesszemenőbben egyeztetve az állatot beszerezni kívánó egyén lehetőségeivel. 7. Melyek a legmegfelelőbb fajok a kezdők számára? "Kezdő" madárpóknak az a faj felel meg leginkább, amelyik nem túl agresszív, nem folytat túlságosan rejtett életmódot és nem reagál érzékenyen a környezetének kisebb változásaira. A "legelső pók" rendszerint az újvilági talajlakó fajok közül kerül ki. Nem véletlenül, hiszen a fentebb említett követelményeknek ezek a fajok felelnek meg a legjobban. Kereskedelmi forgalomban leggyakrabban beszerezhető talajlakó fajok, melyek megfelelőek "első" madárpóknak: Brachypelma albopilosum, Brachypelma emilia, Brachypelma smithi, Eupalestrus campestratus, Grammostola actaeon, Aphonopelma pallidum, Nhandu colaratovillosus, Cyclosternum fasciatum. A Grammostola rosea is "bevált" madárpók a kezdő póktartók körében, azonban hátránya a nagyon lassú növekedése. Kevésbé elterjedt, de nagyon nyugodt, könnyen tartható faj a nagytermetű Grammostola aureostriata. Kissé idegesebb fajok közül: Brachypelma vagans, Brachypelma boehmei és a Brachypelma auratum is megfelelő lehet. A Grammostola pulchráról megoszlanak a vélemények. Az biztos, hogy elég sok köztük az agresszív, nehezebben kezelhető egyed. Az Aviculariák ajánlhatók elsősorban a fánélő fajok tartásának elsajátítására. A kereskedőktől leggyakrabban az Avicularia avicularia, Avicularia metallica, Avicularia versicolor, Avicularia geroldi, Avicularia braunshauseni szerezhető be. Elég gyakori "első" fánélő faj a Psalmopoeus cambridgei, mely kissé harcias természetű, ezért nem kimondottan felel meg a "tanulópókkal" szemben támasztott elvárásoknak. Említést érdemel, hogy a fánélő fajok gyorsabb mozgásúak és rejtőzködő életmódjuk miatt kevesebbet fogjuk látni, mint talajlakó társaikat. Vannak "kemény" kezdők is, akik egyből, pl. Citharischius crawshayival, Theraphosa blondival...stb. szeretnék elsajátítani a madárpókok tartásának fogásait. Nem állítható, hogy ez lehetetlen, de egy tapasztaltabb madárpóktartó ismerős útmutatásának hiányában, bizonyosan több nehézséggel és kudarcélménnyel kell szembenézniük, mintha egy jóval nyugodtabb, "bevált" fajjal tették volna ugyanezt. Mint az élet más területein, itt is megvan az a bizonyos "szamárlétra" ...... 8. Kicsi vagy nagy pókot vegyek? Ha 1-2 vedlésés (fajtól függően 0.3,-0.5, ritkán 2.5cm-es) pókot vásárolunk fokozottan ügyelni kell arra, hogy a talaj folyamatosan enyhén nedves állapotban legyen, de a penészgombák ne tudjanak megtelepedni. Ennek az állapotnak a megvalósítása és fenntartása megfelelő gyakorlat hiányában eléggé nehézkes. Ezenkívül egy ilyen kisméretű pók apró táplálékszervezetekkel való ellátása is probléma lehet. A kifejlett pókokkal, már nincs ennyi macera, de egyrészt jóval magasabb az áruk, mint növendék fajtársaiknak, másrészt megfosztjuk magunkat azoktól a kis örömöktől, melyek egy pók felnevelésével járnak. Legjobb választás egy 5.-6. vedléses (leggyakrabban 3-4cm lábfesztávú) pók beszerzése, mely az előzőekben megemlített kritériumoknak megfelelően az arany középutat testesíti meg. 9. Meddig élnek? A Pókok alosztályának (Araneae) talán leghosszabb életű képviselői a madárpókok. A nőstények várható élettartama fajtól függően 6-25 év. Ismert olyan matuzsálemi kort megért Brachypelma smithi nőstény is, mely majdnem 40 éve él fogságban. A hímek az ivarérési vedlésüket követő 1-3 éven belül elpusztulnak� 10. Hím vagy nőstény a pók amit vettem? Nívósabb állatkereskedésekben a vevő kérésére a megfelelően kikészített vedlésből csekély összeg fejében elvégzik az ivarmeghatározást. A madárpók ivarának meghatározása legegyszerűbb a kifejlett hím pókok esetében, amikor az állat testarányaiból, a tapogatólábakon megtalálható ivarhólyag (bulbus) illetve az egyes fajok I. pár járólábán megfigyelhető "párzási sarkantyú" alapján azonosíthatjuk az állat ivarát. A vedlés alapján történő pontos ivarmeghatározás az 5.-6. vedléstől lehetséges. Növendék nőstény madárpóknál a levedlett kültakaró "belső" oldalán a fajra jellemző alakú spermatartót (spermathecae) keressük mikroszkóp, nagyobb madárpók vedlése esetén nagyító segítségével. Amennyiben nem találjuk, akkor az általunk vizsgált egyed hím. A legnagyobb gyakorlatot a nagyobb növendék madárpókok külső szemrevételezéssel történő ivari elkülönítése kívánja meg. Ez esetben a hasi barázda területét vizsgáljuk, melyet alaposan megszemlélve elkülöníthető a hím állatoknál az ivari mirigyek kivezető nyílása, nőstények esetében az ivarnyílás és a petelemez (epigynum). Bővebben az ivarmeghatározás szekcióban., szaporítás szekció a madarpok.hu-n). 11. Mit jelent az, hogy "subadult"? A petéből kikelt madárpóknak 12-15 vedlésre van szüksége, ahhoz, hogy elérje az ivarérett állapotot. Ez fajtól és az élőhely klímájától (tartási körülményektől) függően 1-7 év. A kis pókok a 2. lárvális vedlésük után hagyják el a pólyaszövedéket és kezdik meg a ragadozó életmódot. E stádiumok jelölésére használjuk a "Juvenilis" kifejezést. Az ivarérett madárpók testméretét megközelítő lárvaállapot mára már megszokott neve az angol nyelvből átvett "sub-adult" kifejezés lett, mely az ivarérést egy, vagy két vedléssel megelőző fejlettségi szintet jelöli. Az ivarérett állatokat adultnak nevezzük. A hímeknél az ivarérési vedlés mindig 1-2 vedléssel előbb következik be, mint az azonos fajú nőstényeknél. A hím madárpókok az ivarérési vedlést követően nem, a nőstények viszont rendszerint éves, ritkábban kétéves ciklusokban vedlenek. 12. Túl tudom etetni a pókomat? Nem! Táplálkozási ciklusuk végét, és egyben azt, hogy sikerült felvenniük a következő vedléshez szükséges tápanyagmennyiséget, sok millió éve kifogástalanul jelzik egyszerű kis "agyuknak" a utótest telítettségét érzékelő receptorok. Ebből következik, hogy a túlzott mennyiségű táplálékfelvételből adódó utótest repedést ki lehet zárni a halálokok közül. 13. AGGÓDOM!! Az "albóm" 2 napja, 7 napja, 1 hónapja, 3 hónapja..... a búvóhelyén gubbaszt. Nem fogad el táplálékot és nem is iszik, macerálásra is alig reagál. El fog pusztulni??? A madárpókok halálokai közül az éhenhalás bizonyosan a képzeletbeli "mezőny" sereghajtói közé tartozik. Emberi léptékkel szemlélve elképesztő ideig bírják az éhezést. Kutatók végeztek egy kísérletet melyben, azt vizsgálták, hogy egy kifejlett nőstény madárpók meddig bírja ki táplálék nélkül. Az eredmény 2 év 9 hónap 19 nap lett (Baerg, W. J. "The Tarantula" page 27). Nyilván a hosszú éhezés nem tesz jót a pókunknak és feltételezhetően a fiatalabb állatunk nem is rendelkezik ilyen mennyiségű tartalékokkal, de mégis a legtöbben az éhenhalástól féltik a pókjukat (ellenben a kiszáradás-dehidratáció rövid idő alatt végez a madárpókkal) . Egyébként pókunk hosszú időre történő visszavonulását az okozza, hogy nagy valószínűséggel éppen a vedlésére készül. Ebben az állapotában lehetőleg kerüljük a madárpók felesleges zavarását! A vedlést megelőző fázisban a méregtermelés mérséklődik, a régi kültakaró alatt fokozatosan létrejön az új és a madárpók aktivitása a vedlés közeledtével minimális mértékre csökken. Fontos, hogy életének ebben a fázisában (is) biztosítsunk a számára elegendő vizet, hogy az esetleges folyadékigényét ki tudja elégíteni (sok folyadék szükséges vedlés közben a régi kültakarónak az újtól való elválasztásához ). 14. A pókom potrohán megjelent egy világos folt. Lehet, hogy beteg? Nem! Az újvilági talajlakó madárpókok utótestének háti oldalát milliónyi apró szőr borítja, melyek bőrre vagy nyálkahártyára kerülve égető érzést, csalánkiütéshez hasonlatos duzzanatot okoznak. Ezeket az irritációs szőröket vagy a pók sepri le IV. pár járólábával a zaklatója felé, vagy egyszerűen stressz hatására maguktól leválnak. Ezeknek a levált szőröknek a hiánya okozza a madárpók potrohán azt a bizonyos "foltot", mely nem túl esztétikus látvány, de szerencsére a következő vedlésnél pótlódik. Az utótest szőrhiányos részének egyre sötétedő színéből a közelgő vedlésre következtethetünk. Ezt a színváltozást a régi alatt létrejövő új kültakaró okozza. Ebben az esetben a vedlés kortól, fajtól és tartási körülményektől függően néhány nap, esetleg hét múlva bekövetkezik. 15. Milyen időközönként vedlenek a madárpókok? A pók méretével egyenes arányban nő a vedlések között eltelt idő. A vedlés gyakorisága nagymértékben függ a tartás körülményeitől, valamint az állat fajától, nemétől és korától. 16. X-ezer forintért vettem egy madárpókot, szerintetek drága volt? A madárpóktartásban járatlanok sokszor értetlenkedve fogadják a madárpókok "magas" árát. "Mi kerül egy pókon ennyibe?" -hallhatjuk a mára már közhelynek számító kérdést. Mint az a fentiekből is kitűnik, a madárpók hosszú távú, és -ha megfelelő körülményeket teremtünk számára, akkor- relatíve egyszeri beruházás. Kár azon siránkozni, ha nem sokkal azután, hogy beszereztük az állatot, esetleg valahol meglátjuk ugyanazon faj hasonló méretű példányát pár száz forinttal olcsóbban. Egy-két vedlés és a felcseperedő pók elfeledteti velünk pillanatnyi és teljes mértékben felesleges csalódottságunkat. Ha mérlegelésre kerül a sor a vételár tekintetében, érdemesebb attól a kereskedőtől vásárolni, akihez kritikus helyzetben nyugodtan fordulhatunk a problémánkal. Sok madárpók életét lehetett volna megmenteni, ha a láthatóan szakszerűtlen tartási körülményből származó probléma megoldását nem egy válrándítással vagy egy egyszerű �nemtudommal� intézik el. A madárpókok kereskedelmi ára fajonként változó és függ a pillanatnyi piaci viszonyoktól is. A mai kínálatból már mindenki megtalálja a számára legkedvezőbb árfekvésű fajt. Minél kisebb ugyanazon faj egyede, annál alacsonyabb az ára, viszont annál nagyobb kockázatot is vállalunk a tartását illetően. Nincs általános érvényű szabály a méret / kereskedelmi ár összefüggése között, de nagyjából a petéből kikelt pók ára a tizede egy ivarérett nőstényének. Ezt semmi esetre sem szabad dogmaként értelmezni, hiszen egyes fajok ára ettől nagymértékben eltérhet. A kifejlett hím ára nagyon változó. Ritka fajok hím példányaiért csillagászati összegeket is elkérhetnek gazdáik, hiszen a sikeres szaporítás után magas bevételhez juttathatják a nőstény pók tulajdonosát. Más esetben a hím alku tárgyát képezi, a kokonból kikelő kispókok valahány százalékáért. A gyakran tartott, a hobbiállattartásban általánosnak mondott fajok ivarérett hím példányainak ára nagyjából megegyezik a kifejlett nőstényekével. 17. Ki hogyan "szoktatja" kézre a madárpókját? Sokszor látni az írott és elektronikus médiában, gyakorlati bemutatókon, kiállításokon...stb., hogy a legkülönfélébb fajú madárpókok mászkálnak egyes emberek testrészein. Sokakat ez a magatartás inspirál madárpókvásárlásra. A madárpóktartásnak a célja semmi esetre sem szabad, hogy ebbe a mederbe terelődjön. Aki ilyen megfontolásból tervezi madárpók beszerzését, az nagyon rossz úton jár. A póknak a helye a terráriumban van, emellett az állatot rendkívüli mértékben stresszeli az, ha kimozdítják megszokott "élőhelyéről", amit rosszesetben szőrrugdosás és/vagy egy óvatlan pillanatban bekövetkező marás adhat az óvatlan gazdi tudtára. Vannak nyugodtabb fajok, melyek egyes egyedei jobban tűrik az ilyenfajta "dresszúrát" és gyakorlott tulajdonosaik nagyon jól tudják, hogy a póknak melyik az az időszaka, amikor nyugodtabban reagál az őt ért zaklatásra. Viszont azt is tudják, hogy aki kézre vesz egy madárpókot, az abban a pillanatban vállalja a marással járó kockázatot is. 18. Hány pókod van (alias: kinek van több blondija)? Teljesen mindegy! Nem az állatok száma illetőleg a hobbiállattartásban való előfordulásának ritkasága a mérvadó, hanem az, hogy az általunk tartott állat a számára legoptimálisabb környezetben éljen. Ha úgy érezzük, hogy egy állatot tudunk tartani, de annak mindent megadunk, akkor egyet érdemes vállalni, ha százról mondhatjuk el ugyanezt akkor százat...Mi sem elszomorítóbb annál, ha valaki kezdetben rengeteg állatot összevásárol, majd miután lanyhul a lelkesedés vagy esetleg menet közben derül ki, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű táplálék az állatok számára, elhanyagolja a pókjait. A sínylődő állatok nem fejlődnek megfelelően és sok közülük el is pusztul. Akit kizárólag a birtoklási vágy hajt, az gyűjtsön sörösdobozt, matchboxot, vagy bármit csak ne élő állatot!